Szereplők

Scarlett Greengrass:

"Szóval a Georgia állambeli Athens-ben élek, már 17 éve. Pontosan ez az az időintervallum, mikor anyám engem tart szemmel minden egyes másodpercben. Ez azért könnyű neki, mert Ő a sulink igazgatója. Arról nem is beszélve, hogy ha nincs velem, akkor csak úgy mehetek el bárhova is, ha a legjobb barátom Rick velem van, de ez a jobbik eset. Ennek az az oka, hogy van egy paraszt nevelőapám, aki ha kell ha nem megakar verni. Nem egyszer sikerült is neki, de anya elvileg szereti azt a bunkót, így nem merem elmondani neki. Ami pedig a legjobb barátomat illeti... hát már kicsi korunk óta össze vagyunk zárva, de minden hülyeségünkbe Ő dönt. 

Egyébként nem vagyok túl bonyolult, csak egy csöppet. A lényeg bennem, hogy én vagyok a suli fő információ áramló eszköze. Jön a pletyka, átmegy rajtam és egyből kiderül, hogy igaz-e vagy sem. Többé kevésbé mindig igazam van. Ezenkívül enyhén diszlexiás vagyok és ha tesiről van szó, akkor nem ismerek határokat. Az orvos szerint ez hiperaktivitás, de szerintem csak puszta energia levezetés."

Rick Richards:

Na szóval... Georgia államban élek már (1.,2.,3...) 17 éve. Életem eseményeinek pontos színhelye Athens. Itt járok suliba is és itt hallgatom nap, mint nap anyám aggodalmas monológját, aminek még a mai napig sem értem a pontos okát. Legjobb barátommal Scarlett-tel ellentétben nekem nincs nevelő apám, így csak Scar-ra kell vigyáznom magamra annyira nem. 

Egyébként a suli "vezér" egyénisége vagyok, ami néha jó néha nem... Na jó mindig király dolog. 

Viszont az már nem olyan király, hogy ugyanolyan diszlexiás vagyok, mint Scarlett. Egyikőnk se tudja mi ez az egész, de terjed, mint a hülyeség. És ha ez még nem lenne elég, akkor gyógyszereket is kell szednem, mert hiperaktív vagyok és könnyen "robbanok".

Angelina Bellefleur:

"Franciaország déli részén élek a bátyámmal. 18 éves vagyok és az utolsó hónapjaimat járom az ország legnevesebb lányiskolájában. Ott persze minden évben megrendezik a suli szépségversenyét, amit mindig megnyerek. Enyhén diszlexiás vagyok, amivel megint csak különc vagyok a suliban. A tanárok előszeretettel piszkálnak a legkisebb hibáimért, de egyszerűen nem tud érdekelni. Más vagyok, de szerintem ez jó. Viszont néha túlságosan is elveszítem a határomat a másság és az emberség között. Sokan mondták már, hogy túl sokat álmodozom és hogy meg kéne nézetnem magam egy orvossal emiatt, mintha akármelyik doki képes lenne arra, hogy a földre rántson."

Cornelia Wilson:

"Ikertestvéremmel Cordelia-val Svájcban éljük a "mindennapi" 15 éves lányok életét. Idén kezdtük a gimit és már most iskola elsők vagyunk, mindenféle tanulás és külön tanár nélkül. Anya még kiskorunkban elhagyott minket, így apánkkal maradtunk. Van egy helyes kis óragyárunk, vagyis apának. 

Mint már említettem az iskolában mi vagyunk a legokosabbak annak ellenére, hogy enyhe diszlexiával küzdünk mind a ketten. Én vagyok az idősebb, de alig 5 perccel."

Cordelia Wilson:

"Hát igen, Cornelia az idősebb, de nekem jutott a jobb sportkészség. Az osztálytársaink előszeretettel néznek ránk különcként, de minket ez sosem zavart. Egyszerűen mások vagyunk és kész. "

Roderick Khan:

"Anyámmal élek már 18 éve itt Oroszország északi részén. Hozzátenném, hogy egyikünk se orosz, csak így jött ki a lépés. "különleges"  suliba járok, ami annyit tesz, hogy nem tudtam nyugton maradni a rendes sulimba és most különleges nevelésben részesülök. Az tény és való kicsit (nagyon) agresszív vagyok, vagyis tudok lenni, de ez akkor is gáz. Ráadásként egy hülye doki még azt is kitalálta, hogy dixelexiszám vagy mim van. Más se hiányzott az agresszív hiperaktivitásom mellé csak az, hogy ne tudjak rendesen olvasni."